3.rész: "Túl az életveszélyen!"

Sziasztok.c: Megérkezett a 3.rész:)☺♥Nem lett a leghosszabb de ennyi bőven elég lesz, szerintem;) Jó olvasást, remélem tetszeni fog!*o* Puszi, Lilii xx 

.:: Harry szemszöge ::.
-Harry!! Harry kelj fel!!-rontott be a szobámba Louis. Utálom mikor korán reggel zargatnak.
-Mi van már?!-könyököltem fel, hogy rálátást nyerhessek barátomra.
-Olvasd el ezt!-vágott hozzám egy újságot. Milyen barátságos ma reggel..
De miután elkezdtem olvasni a cikket, rájöttem mi a baja. Már a címétől összerándult a gyomrom. "Túl az élet veszélyen!"
 
"A 17 éves angol származású lányt (Emily Izabella Smith),tudomásunk szerint tegnap súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. Megverte majd magára hagyta támadója. A lányra, szomszédai találtak rá az utcán..állításuk szerint 'félig holtan' feküdt a földön. Hogy a támadó/támadók miért ártottak a lánynak arról még nem tudunk, ahogy arról sem ki/kik tették ezt vele.
Sejtésünk szerint, köze lehet a tegnapi cikkhez,melyben szintén Emily szerepelt, Harry Styles (19) társaságában. Lehet, hogy a féltékeny rajongók, így próbáltak bosszút állni? Vagy valami más áll a háttérben?
Ha bármit megtudunk ez ügyben, értesítjük kedves olvasóinkat!                                                                                        Írta: Caroline Parks."

-A rohadt életbe!-szitkozódtam, majd az újságot a földre dobtam.-Nem a rajongók voltak..-nyögtem.
-Hát akkor ki?-értetlenkedett Lou.
-Fogalmam sincs, de tegnap mondott valamit..-próbáltam előidézni szavait.-"Megfog találni.." ezt motyogta folyamatosan..Louis..valakitől félt/fél hogy megtalálja..és megtalálta. Miattam..-beszéltem erőtlenül. Ez az egész az én hibám. Először "elrabolom"..most meg...most meg ez!
-Tudom melyik kórházba szállították..-utalgatott.-Beviszlek hozzá..-mondta.
-Nem biztos, hogy jó ötlet..-ráztam a fejem. Mi van ha a kórház is tele van fotósokkal, akik arra várnak mikor jelenik meg Harry Styles. Akkor megint címlapra kerülnénk. Fogalmam sincs mi legyen.
-Te tudod..-mondta lassan, majd ugyanilyen tempóban indult el ki a szobámból..
-Jó, jó! Vigyél be hozzá!-pattantam fel az ágyról majd öltözködni kezdtem.

.:: Emily szemszöge ::.
Semmire nem emlékszem..Az utolsó emlékem, hogy Harry mellett ülök a padon, majd hogy elrohanok..
Reggel borzalmas fejfájásra ébredtem. A nővérhívó gombot nyomkodtam összeszorított szemekkel. A fájdalom egyre elviselhetetlenebb lett.
-Jó reggelt Miss Smith.-köszönt kedvesen a kb. 20-25 év körüli nő.
-Adna..fájdalom..csillapítót?!-nyöszörögtem könnyeimmel küszködve. Nagyon fájt..tényleg.
-Persze.-nyújtott át egy kis tablettát majd töltött egy pohár vizet és azt is a kezembe adta.-Várható volt ez a kis fejfájás. Nagyon beütötted a fejed. Elmondod mi történt?-kérdezte még mindig ugyanolyan kedvességgel mint az elején.
-Nem..nem emlékszek semmire..-mondtam.
-És azt se tudod ki bántott?-faggatózott tovább.
-Nem..-sóhajtottam. Nagyon is jól tudom ki tette ezt! De ha elmondom azzal csak még jobban magamra haragítanám. És ezt nem akarom.
-Oké..hagylak pihenni. De ha valami eszedbe jut kérlek szólj, mert feljelentést kell tenni!-közölte.
-Rendben.-válaszoltam bátortalanul. Nem hagyhatom, hogy feljelentést tegyenek. Azzal csak rontanak a helyzeten!!

A nővér ugyan kiment, hogy pihenni tudjak, de nem megy.. Folyamatosan térnek vissza az emlékek, amik nem hagynak nyugodni. Gondolatmenetemet kopogás zavarta meg, majd a nővér újra az ajtóban állt.
-Látogatóid jöttek.-mosolygott, de ebben a pillanatban ki is lépett az ajtón, és két srác jött be helyette. Szám sarkában egy kis mosoly bujkált, mikor felismertem őket. De nem akartam, hogy lássák, örülök, hogy itt vannak, bármit is akarnak.
-A kórház védett.-motyogtam, de nem értették miért mondom ezt.-Innen nem rabolhatsz el.-folytattam, mire -ha jól emlékszem a nevére- Louis felnevetett. Én is elmosolyodtam.
-Mondd, hogy ez csak egy rossz vicc volt.-beszélt Harry fájdalmas arcot vágva.
-Vicceltem.-mondtam.-De mit kerestek itt?
-Hoztunk virágot!!-kiáltott fel Louis. Egy csokor rózsát helyezett bele az éjjeli szekrényemen talált pohárba.

-Köszönöm.-mosolyogtam.-De azt még megittam volna.-közöltem nevetve. Velem együtt nevettek.
-Hogy vagy?-kérdezte Harry.
-Őszintén?! Soha nem voltam még ilyen szarul.
-Ne haragudj..-hajtotta le a fejét.
-Nem a te hibád. Egyszer el kellett ennek jönnie. Nem bujkálhatok életem végéig.
-Ki elől kell bujkálnod Emily??-kérdezte Louis.
-Nem mondhatom meg..

Ahogy teltek az órák, úgy éreztük egyre jobban magunkat. A srácok nagyon jó fejek, és most már tényleg belátom, hogy Harry sose rabolt volna el szándékosa.
De ahogy telt az idő, úgy sötétedett, és a látogatási idő is lejárt, így a fiúk búcsút intettek nekem, majd elhagyták a kórházat.

  //Elérhetőségeim: Ezen az oldalon bármikor írhattok nekem: https://www.facebook.com/perrie.edwardshun.7 Twitter: https://twitter.com/LiliSz_Official//