Prológus

Sziasztok, megérkezett a blogom prológusa:D Ha tetszik olvassátok a következő részeket is:) Jó szórakozást, puszi, sziasztok:) Lili xx

-Maradj csöndben és akkor nem leszek annyira durva!-sziszegte az alkoholtól bűzlő apám, kezét a számra tapasztva. Szemeimből csak úgy ömlött a sós folyadék, ami szép lassan végig folyt az arcomon. Hirtelen jött az ötlet, és már bele is haraptam apám ujjaiba. -Te büdös kurva! Hogy merészeled? - mondta?! üvöltötte majd egy akkora pofont kaptam, hogy alsó ajkamból piros folyadék kezdet ömleni. -Hagyj békén kérlek.. - sírtam, de így csak még jobban magamra haragítottam apám dühét, ezért keze még egyszer és még egyszer csattant az arcomon.-Nem csináltam semmit! Hagyj békén! - kiabáltam. Már egyáltalán nem érdekelt ha agyonver.14 éves vagyok, és az alkoholista apám szinte minden nap bántalmaz, testileg és lelkileg is egyaránt. De a mai, teljesen más...
-Fogd be a szád! - sziszegte, majd egy egyszerű rántással letépte a felsőmet. -Apa ne.. - sírtam erőtlenül. Nem is tudom, hogy nevezhetem őt még mindig apának. Egy apa nem ilyen..nem lehet ilyen kegyetlen egy gyerekkel. A saját gyerekével.
-Csak elsőre fog fájni, majd megszokod. - röhögött a képembe, majd a nadrágom csatjához nyúlt. Ekkor egyszerre kaptuk fel a fejünket
mikor a meghallottuk a bejárati ajtó nyílását, majd, hogy anya becsörtet rajta.
-Sziasztok, megjöttem. - kiáltott unottan. Mintha egy ólom nehézségű kő hullott volna le így is összetört szívemről, mikor meghallottam anya hangját. -Öltözz fel! És erről egy szót se, mert még rosszabbul jársz! - sziszegte halkan, hogy anya meg ne hallja. Erőtlenül a könnyeimet törölgetve bólintottam egyet.